Az aloe vera múltja és jelene

Az első írásos emlékek, melyek említik az aloe verát sumer agyagtáblákon maradtak meg, Kr. e. a 15. századból. Az aloé felhasználásáról a gyógyításban ókori babiloni, görög és római források egyaránt tanúskodnak.

A legenda szerint Nagy Sándor Arisztotelész tanácsára meghódította Socotra szigetét, Afrika partjainál, hogy biztosítsa Aloe vera utánpótlását a sebesült katonák ellátása érdekében. 

Feltételezhető, hogy a szépségét oly nagy műgonddal ápoló egyiptomi uralkodónő, Kleopátra is használhatta bőrápolásra.

Nyugatabbra utazva, az ősi kínai és indiai orvoslásban is említik az aloét, mint gyógynövényt.

Nézzünk néhány fontosabb mérföldkövet az aloe vera történetében

1. A Bibliában, János evangéliumában a következőképpen írnak róla: „(…) Eljőve pedig Nikodémus is - aki éjszaka ment vala először Jézushoz -, hozván mirhából és áloéból való kenetet, mintegy száz fontot. (…)”.
2. A Római Birodalomban, Néró császár uralkodása alatt a hadsereggel az egész birodalmat bejáró orvos, Dioszkoridész ’De Materia Medica’ című művében úgy említi az aloét, mint a nyílt sebek és horzsolások gyógyításában, a véralvadás elősegítésében, vérzések és kelések gyógyításában hasznos gyógynövényt.
3. A keresztes háborúk idején a keresztes lovagok hosszú életének titkaként tekintettek az ún. „Jeruzsálemi elixírre”, mely a pálmabor, a kender és az aloé húsának keveréke volt.
4. A XVI. század első évtizedeiben tevékenykedő Paracelsus 1529-ben már könyvet írt a különleges aloe veráról.
5. A kínai Li Shizhen XVI. századi gyógyszerkönyvében „harmonikus orvosságként” hivatkozik a főleg a bőr égési sérüléseinél, bőrbetegségeknél a gyógyulást elősegítő aloe verára.
6. A XVIII. században a svéd botanikus, Carl von Linné használta először az aloe vera kifejezést.
7. Napóleon ’Nagy Hadseregének’ (’Grand Armée’) fősebésze, Dominique-Jean Larrey az aloe vera nedvével a Császári Gárda katonáinak sérüléseit kezelte.
8. Az 1843-ban a britek gyarmataikról a dokumentumok szerint 4227 aloe tövet vittek az anyaországba, melyeket honosítottak. A 19. század második felében az aloe verát már számos forrás, növénytani feljegyzés említi Angliában, mi több, a lakosság is egyre nagyobb körökben ismerte.
9. A világhírű egyiptológus, a német Georg Ebers 1858-ban egy sírfeltárás során talált egy írást, amelyben az aloe felhasználásának lehetőségeit taglalják, és több mint 10 aloe verás készítményről tesznek említést . A kormeghatározás szerint az írásos szöveg Kr.e. 1550 környéki Egyiptomból származhatott.
10. Mahatma Gandhi, A XX. század eleji India spirituális és politikai vezetője, Romain Rollandhoz (Nobel-díjas francia író, gondolkodó) írt levelében a következőképpen szól az aloe veráról: “Kérdezted, melyek voltak azok a titokzatos erők, amelyek életben tartottak böjtölésem hosszú ideje alatt. Nos, ezek, megingathatatlan hitem istenben, egyszerű és mértékletes életmódom, valamint az aloe gyógynövény voltak. Utóbbi áldását Afrikába való érkezésemkor a XIX. század végén fedeztem fel.”
11. A 2. világháborúban, a Jápánoknál ledobott atombombák után, a katonák aloe verát is alkalmaztak a bőrön, az égési sérülések gyorsabb regenerálásához.

A XX. században, a tudomány korábban soha nem tapasztalt mértékű fejlődésével megkezdődhettek az aloe vera nedvének a hatásait, összetételét vizsgáló kutatások, melyek alapján elmondható, hogy az aloé valóban segíthet például a bőr ápolásában és gyógyulásában